Legkeresettebb alkotók
  • Vaszary János keresett alkotó
    Vaszary János
  • Vaszary János keresett alkotó
    Vaszary János
  • Mednyánszky László keresett alkotó
    Mednyánszky László
  • Spányik Kornél keresett alkotó
    Spányik Kornél
  • Mednyánszky László keresett alkotó
    Mednyánszky László
  • Vaszary János keresett alkotó
    Vaszary János
  • Mednyánszky László keresett alkotó
    Mednyánszky László
  • Mednyánszky László keresett alkotó
    Mednyánszky László
  • Batthyány Gyula keresett alkotó
    Batthyány Gyula
  • Mednyánszky László keresett alkotó
    Mednyánszky László

Csordák Lajos (1864-1937)

Életrajz

festő
Kassa, 1864. február 8 - Kassa, 1937. június 8

1883-ban a budapesti Mintarajz-iskolában tanult, a prágai Akadémiát 1895-ben fejezte be. 1893-tól a MÁNES csoport tagja. 1895-től kisebb-nagyobb megszakításokkal (Prága, Szalánc) Kassán élt. Halász-Hradil Elemérrel 1909-ben költözött be a Kassa város által felújított műterembe, a régi városi védmű-rendszer Rákóczi-bástyájába. Rendszeresen szerepelt a budapesti Műcsarnok kiállításain. Élete végéig dominált munkásságában a tájkép-festészet. Posztimpresszionista, ill. a luminizmushoz sorolható tájképeivel ért el sikereket, megörökítette a Kassát környező tájak hangulatát, színeit. Alkalomszerűen tanítással is foglalkozott.

A kassai Vojtech Klimkovič festőművész és tanár, illetve a cseh festő és grafikus, Julius Mařák diákja volt. Életművével jelentősen hozzájárult a szlovákiai festészet fejlődéséhez, a XIX-ik század végétől Csehszlovákia megalakulásáig számított időszakban (1918).
Csordák Lajos szerény családi környezetből származott, de céltudatosságának köszönhetően több közép európai városban fejlesztette tehetségét,  valamint a színek játéka iránti érzékét. Néhány városban a későbbiekben tárlata is volt (Kassa, Prága, Pozsony, Budapest, Munkács, stb). A művész életét munkásságának fénykorában két, nagy horderejű esemény alakította: első a szalánci ittlétének időszaka volt 1896-1908 között, ahol feleségül vette Ľudmila Menčíkovát. Szaláncon a párnak három leánya született: Vilhelmína-Paulína (Palma), Georgína-Malvína (Georgína) és Aranka-Ľudmila (Zlatica). Ebben a festői falucskában és a szalánci vár környékén kitűnő ihletet kap képeinek megalkotásához, például Mocsár a szalánci vár alatt (1896),  Szalánc környéki erdő  (1905-1909), de akár a Tájkép legelő tehenekkel (1896-1898) című alkotását is megemlíthetjük.
A másik, a művész életét befolyásoló tényező Kassára való visszaköltözése, és az alkotáshoz való megfelelő körülmények létrehozása, így a saját műterem megnyitása volt, a neves kassai festő és jó barát, Halász-Hradil Elemér (1873-1948) műtermének közelében, egy inspiráló urbánus alkotói környezetben. (Jelenleg az egykori bástya épületén (a Zbrojničná utcában) került elhelyezésre mindkét képzőművész mellszobra, és az épületben lévő kiállítási terekben kapott elhelyezést a kassai  Iparművészeti Szakközépiskola.
Csordák Lajos gyakran festette meg a várak és templomok sziluettjét, csak említésképpen néhány munkája: A szalánci vár (1900); A szalánci vár romjai (1902-1903); A tornai vár romjai (1891-1892); A petőszinnyei templom (1910-1912); A sároskőszegi templom (1923), és további, szülővárosa, Kassa által inspirált művei érdemelnek említést.   
Csordák alkotói munkásságát, szakmai berkekben, mint romantikus elemekkel tűzdelt, realisztikus festészetet írják le. Képein a sziklás erdei tájat próbálja bemutatni ( A Szalánci Hegyek, A Szádellői Völgy, A Hernád és Kassa környéke, stb.) és ez a téma a fő programja e neves, közép európai formátumú művész munkásságának, aki ihletét az expresszívizmusból, a színek játékából és a luminizmusból merítette.        
(Renáta Kočišová)

Lexikális referencia